Ugrás a tartalomhoz

Bocskoros tintagomba

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bocskoros tintagomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Agaricaceae
Nemzetség: Coprinus
Tudományos név
Coprinus sterquilinus
(Fr.) Fr.
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bocskoros tintagomba témájú kategóriát.

A bocskoros tintagomba (Coprinus sterquilinus) a csiperkefélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, lótrágyán élő, ehető gombafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A bocskoros tintagomba kalapja fiatalon megnyúlt tojásdad vagy lekerekített végű henger alakú, magassága 3-6 cm, szélessége 2-2,5 cm; idővel tompa kúposan, max 7 cm szélesen kiterül. Bordázott széle fiatalon a tönköt érinti, öregen felfelé ível és behasadozik. Közepe halványbarna és sima, felülete mindenütt másutt fehéres, bordázott és kiálló végű, fehér pikkelyekkel borított. Idősen a szélétől kezdve megfeketedik és elfolyósodik.

Húsa vékony (közepén 3 mm, a szélénél 1 mm vastagságú), fiatalon fehér színű. Szaga és íze kellemes, nem jellegzetes.

Sűrű lemezei szabadon állnak. Színük fiatalon fehéres, később rózsaszínes, végül megfeketednek és elfolyósodnak.

Tönkje 4-9 cm magas és 0,6-1 cm vastag. Alakja felfelé vékonyodó, tövén gumósan megvastagszik, belül üreges. Színe fehéres, idővel megszürkül. Felülete benyomottan szálas, töve fehéren bolyhos. Részleges véluma általában kis, elmozdítható gallért hagy maga után a tönk alsó részén.

Spórapora fekete. Spórája elliptikus vagy mandula alakú, sima, mérete 17,5-22,5 x 11-13,5 x 9,5-11 µm.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A fiatal gyapjas tintagombával lehet összetéveszteni, de az nagyobb, a talajon nő és spórái kisebbek.

A bocskoros tintagomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

fekete
Kalap
Lemezek
Tönk

tojásdad

vagy kúpos

szabadon állók

galléros

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos.

Állati trágyán, főleg lótrágyán nő. Tavasztól őszig terem.

Ehető.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]